Nátrium-hidroszulfid tisztítása: Háttér és betekintés
A kőolaj- és vegyiparban a finomítói folyamatok, mint például a vákuumdesztilláció és a katalitikus krakkolás, jellemzően savas gázokat termelnek. Ezek a savas gázok általában 85–95% hidrogén-szulfidból (H₂S), 3–10% szén-dioxidból (CO₂), 2–5% szerves gázokból és 0,5–3% egyéb összetevőkből állnak.
A kis és közepes méretű finomítók általában úgy kezelik ezeket a savas gázokat, hogy 30%-os nátrium-hidroxid (NaOH) oldattal abszorbeálják őket. A NaOH reakcióba lép a H₂S-sel, nátrium-hidroszulfidot (NaHS) képezve. Amikor az oldat NaHS-koncentrációja eléri a 30%-ot, az oldat besűrítési folyamaton megy keresztül. Dehidratálás és besűrítés után a NaHS-tartalom ...-ra nő. 70%, majd az olvadt NaHS-t pelyhekre szeleteljük.
Mivel azonban a savas gázok CO₂-t tartalmaznak, a kezelés során szennyeződések, például nátrium-karbonát (Na₂CO₃) keletkeznek, ami csökkenti a NaHS termék tisztaságát.
Ezenkívül, amikor nyitott dobú pelyhesítőket használnak az olvadt NaHS szeletelésére, a NaHS hajlamos reakcióba lépni a levegő oxigénjével, nátrium-tioszulfátot (Na₂S₂O₃) képezve, amely hajlamos a romlásra és nehezen tárolható. A nyitott szeletelés irritáló gázokat is szabadít fel, amelyek szennyezik a termelési környezetet.