Mi a biszfenol A előállítási folyamata?

A gyantás és a hidrogén-kloridos módszer összehasonlítása
(1) A gyantás módszer előnyei biszfenol A esetében BPA: ① Nincs szükség drága korrózióálló berendezésekre, és a berendezésberuházás alacsony; ② Kevesebb szennyvíz keletkezik; ③ A katalizátort nem kell visszanyerni és újrahasznosítani.
(2) A hidrogén-kloridos eljárás előnyei biszfenol A bpa előállítására: ① A katalizátor nagy aktivitású, a reakcióhőmérséklet alacsony, és kevés szennyeződés keletkezik; ② A nyersanyag-konverziós arány magas; ③ A reagálatlan acetont nem kell újrahasznosítani; ④ A reaktorba keringtetett fenol térfogata minimális (az ágy nincs elzárva), és a reaktorban lévő orto- és para-izomerek nem kristályosodnak; ⑤ Nincs szükség átkristályosításra, ami csökkenti a beruházási és üzemeltetési költségeket; ⑥ A reaktor által keletkező melléktermékek mennyisége kicsi, és nincs szükség nagy teljesítményű komponens-konverziós berendezésre.
A hidrogén-kloridos módszer katalizátor aktivitásának és szelektivitásának előnyeit kihasználva az ioncserélő gyantás módszer javította a katalizátort, és a kondenzációs reakciót viszonylag nagy fenol-keton arány mellett hajtják végre. A fenol egyszerre reagens és reakcióoldószer, ami javítja a kondenzációs reakció szelektivitását. A kondenzációs reakciótermékben lévő szennyeződések kristályosítási eljárással elválaszthatók, így kiváló minőségű biszfenol A bpa termékeket kaphatunk. A berendezések számát tekintve a gyantás módszer hasonló a hidrogén-kloridos módszerhez. Ugyanakkor az ioncserélő gyantás módszer megváltoztatta a hidrogén-kloridos módszer hiányosságait, gyengébb korróziót mutat a berendezésekkel szemben, és javítja a rendszer működésének megbízhatóságát a beruházási költségek növelése nélkül. Ezért az ioncserélő gyantás módszer a biszfenol A bpa előállítására a mainstream technológiai és fejlesztési irányzattá vált.